Loading...
Panorámák / Kastélyok, kúriák

Kemény-kastély

Marosvécs

A Kelemen-havasok előterében, a Maros folyó jobb partján fekvő marosvécsi Kemény-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes emléke. A marosvécsi vár őse nem a mai helyén, hanem a közeli gyümölcsöskertben állt. Vécs első írásos említése közel nyolc évszázadra tekint vissza. II. Endre magyar király 1228-ban elvette a felesége, Gertrudis királyné megölésében részes Kacsics Simontól annak birtokait, s az adományozó oklevél tanúsága szerint a besenyő eredetű Tomaj nemzetségbeli Dénes tárnokmesternek, a későbbi nádornak adta Vécs /Vecheu/ várát. Tőlük örökölték a Losonczi tagjai, majd 1319—1467 között a szintén Tomaj nembeli Losonczi Bánffy család bírta. A 15. század második felétől a vár sokszor cserélt gazdát. II. Rákóczi György végrendeletében a várat és a hozzá tartozó öt falut bizalmas emberére, Kemény János későbbi fejedelemre és feleségére, Kállai Zsuzsannára hagyta. Ezt követően a várkastély közel három évszázadon át a Kemény család tulajdonában maradt. 

A várkastély egy négyszög alaprajzú, négy saroktornyos, kétemeletes épület, amely mai alakját a 19-20. század fordulóján kapta, ezt megelőzően azonban többször átépítették. A szabályos alaprajzú épület 20 x 20 méteres zárt belső udvarát kétemeletes palotaszárnyak határolják. Az épület földszintjén főként gazdasági célokat szolgáló helyiségek voltak, az első emeleten kaptak helyet a főnemesi családlakó- és reprezentációs termei. A második emeleten hálószobákat és ebédlőt alakítottak ki.

A II. világháború végén a helyi lakosság teljesen kifosztotta az épületet, minden mozdítható értéket elvittek. Az államosítást követően előbb javítóintézet működött benne, majd fogyatékkal élő gyermekek és nők otthonává alakították át. 1968—1974 között Keresztes Gyula tervei alapján restaurálták.

A rendszerváltozás után Kemény János örököse, Kemény Miklós visszaigényelte az épületet, de a Rehabilitációs Központ kiköltözése éveket vett igénybe. Az épület és kertje jelenleg látogatható.

A két világháború közötti időszakban a kastély és kertje az erdélyi magyar irodalmi és művészeti élet jelentős színtere volt. Kemény (XI.) János itt alapította meg az Erdélyi Helikont. Erre a kertben a Kós Károly által tervezett és 1935-ben Makkai Sándor református püspök által Kemény Jánosnak és feleségének ajándékozott kő asztal emlékeztet. Ennek közelében található cegei gr. Wass Albert (1908--1998) író sírja. Ide temették Kemény Jánost, feleségét, Augusta Patton of Grandholm-ot és lányukat, Kemény Klió operaénekesnőt is.




TÁMOGATÓK