A templom a falu északkeleti részén helyezkedik el. A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta valószínűleg a 16. század elején.
A templom a 15. században épült gótikus stílusban, amelyből mára csak szentélye maradt meg. Gótikus jellegét a faragott támkövekre támaszkodó bordázatos szentély igazolja diadalívével és jelenleg mérmű nélküli ablakaival.
A szentély falán, az evangéliumi oldalon szentségtartó fülke látható. Ez a paraszti gótikának egyik szép alkotása.
A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el a templom, ekkor történt az ún. barokkosítás, hajóját meghosszabbították, illetve új mennyezettel látták el. Ekkor épült a templom tornya is.
A templomhoz kötődő érték annak művészi szárnyas oltára, mely 1510-ben készült. 1914-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. A szárnyas oltárt a Czakó nemes fiak adományozták 1510-ben. A bezárt oltár mozgatható szárnyainak hátlapján Jézus szenvedésének történetéből vett képek láthatók. A sokalakos középső kép a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, míg a mozgó szárnyak előlapjai Assisi Szt. Ferenc, Szt. Ambrus, Szt. Ágoston és Szt. Balázs alakját jelenítik meg. Az oltár korát két címeres felirat jelzi. Az 1510-es évszámot a Czakó család címere és a Jagelló kori magyar címer fogja közre. Az oltárt reneszánsz formavilág jellemzi.
A műemléktemplom harangjait a XVI. század első felében öntötték, az Szentlélek Isten tiszteletére, a kisebbiket pedig páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel.
A templom mellett külön látványosság Csíkszék legöregebb fája, amit a környékbeliek a szentléleki hársként emlegetnek. Az 500 éves fa méltán nyerte el az európai Év fája verseny első díját 2010-ben.