Loading...
Panorámák / Természeti kincsek

Rétyi-nyír

Réty

A Sepsiszentgyörgy-Kovászna-útvonalon található Réty községközpontot elhagyva közvetlenül, jobb kéz felől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület. A terület tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. Magasabb homokhátak főleg az egerpataki részen alakultak ki.

Az egységes felépítésű táj a peremeken Komollóval, Szentivánlaborfalvával, Sepsimagyaróssal, Szacsvával és Egerpatakkal határos. Emiatt a környék lakói megkülönböztetnek külön-külön Komollói-, Szentiváni-, Egerpataki Nyíret.

A 15 négyzetkilométernyi futóhomokos területből a kimondottan védett terület csupán 2,5 km², mely tavirózsáiról és különleges flórájáról híres.

A Nyír homokját a Feketeügy folyó hordta és rakta ide, melynek vízgyűjtő területe a Berecki-, Kovásznai-, Kászoni- és Bodoki hegyek kárpáti-homokkő övezete. A folyó zavartalan útját az  folyásával a Barcasági-medencére zúdult Szépmező-törmelékkúp akadályozta, így a folyó a rétyi szűkületben lelassult és lerakta a magával hozott homoktömeget. Miután szabad folyása, nagyjából a mai medre közelében újra kialakult, terhétől megválva folyt tovább. A felhalmozódott homok azonban nem maradt nyugalomban. A negyedkor utolsó időszakában a rétyi szűkületben a felerősödött és munkaképes szelek mozgatni, szállítani kezdték a kiszáradt homokot, szélbarázdákat és buckákat létrehozva. A negyedkor végén az éghajlat fokozatosan felmelegedett és csapadékosabbá vált, a homokfelületeken megjelent a növényzet, a szélbarázdákban pedig a talajvízszint emelkedésével tavak keletkeztek. A homokterület egészén megjelent a negyedkort követő időszak preboreális jellegzetes fafaja a göcsörtös nyír (Betula verrucosa). A homokbuckák között még ma is, de különösen, amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, számos kisméretű tó vize csillog.

A Nyír növényritkaságai közé tartozik a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a tőzegeper (Comarum palustre), a rovarevő aldrovanda (Alrovanda vesiculosa) és a fehér tavirózsa (Nymphaea alba).

Állandó lakója a Nyírnek az őz, a szarvas, a róka, a borz, a vadmacska, a mezei nyúl és a vaddisznó. Az 1970-es években fácánokat telepítettek ide. A tavak kétéltű fajai közül említést érdemel a mocsári béka (Rana arvalis arvalis Nills).




TÁMOGATÓK