Loading...
Panorámák / Természeti kincsek

Bugyogó-feredő

Zalánpatak

A lombhullató erdőktől övezett Zalánpatak Háromszék legeldugottabb települése. E falu helyét eredetileg Egyedmezejének hívták. Ide a 17. század végén a gróf Kálnoky család üveghutát létesített, amely 1860-ig működött. Itt készítették a kolozsvári Szent Mihály templom sokszögű ablaküvegeit.

Mivel ezek az erdők Zalánhoz tartoztak, kezdetben a telepet Zaláni Üvegcsűrnek nevezték. Zalánpatak közigazgatásilag Málánáshoz tartozik, de autóval az erdővidéki Szárazpatak irányából lehet megközelíteni. 

Mind a település, mind a megye szempontjából rendkívüli dolog, hogy a Kálnoky családdal való kapcsolata révén Károly walesi herceg, a brit trón várományosa Zalánpatakot választotta pihenései helyszínéül. Megbízásából 2009-ben egy faluszéli parasztházat újítottak fel és tettek komfortossá, ahová azóta rendszeresen jár pihenni. Máskor az erdélyi lovas túrák résztvevői szállhatnak meg a főúri rezidencián.

2014-ben Kovászna Megye Tanácsa és a budapesti Ars Topia Alapítvány negyedik alkalommal szervezett a megyében fürdőépítő kalákát. Ennek a szívvel-lélekkel végzett közös munkának az eredménye a zalánpataki népi feredő és az új mofetta, amely remélhetőleg nemcsak a helybeliek, hanem az ide érkező vendégek gyógyulását és egészségének megőrzését is szolgálja.

A falu keleti bejáratánál székely kék alapszínre festett és díszített tábla, valamint egy kis térkép adja a vendégek tudtára, hogy a Nyíres patakán túl a Bugyogó-feredő várja a kikapcsolódásra vágyókat. A patakon túl mindenütt színes és népi motívumokkal ékesített irányítótáblák mutatják az utat a szabadtéri Répás-feredőhöz és a mofettához, valamint a két megjelölt környékbeli borvízforráshoz, a Pina- és a Karácsony-borvízhez.

A mofetta kulcsát a falu elején lakó Préda Jenőtől lehet elkérni. Préda Piroska helybeli rímfaragó versikéjét megörökítették a feredő bejárati tábláján: Piciny falum gyönyörű szép tája, / Ujjong szívem a csodás látványra. / Ráborul a fenyves szerény hajlékunkra, / Kakukkmadár ébreszt minden virradatra. / Óh, mily nagy ajándék ilyen helyen lakni, / Ahol a természet sóhaját hallani. / Csend borul a tájra, nincs zaj és lárma, / Megtöri a csendet patak csobo­gása...”

 

 




TÁMOGATÓK