Szűcsmester

Sepsiszentgyörgyön a Csíki utca 33. szám alatt háromnyelvű (magyar, román, német) cégtábla hirdeti, hogy a hátsó udvarban szűcsműhely működik.

Császár Gábor harmadik generációs szűcsmester. Már a nagyapjának volt szűcsműhelye a Kós Károly utca 18. szám alatt. A mai mester büszke arra, hogy a nagyapja volt a környékbeli szűcsök tanítómestere. Tőle tanult a bodoki Fodor Béla állattrófea készítő, de a sepsiszentgyörgyi híres finomszőrme készítők is, mint például Bodosi Lajos, Köntés Ferenc és Czintos Ferenc. Szotyori Ilonát a korabeliek a bundasapkák királynőjeként emlegették. Későbbi nagy nevek a szakmában: Szilágyi János és István, valamint Szakács Gábor.

A szakiskolát Jászvásoron végző Császár Gábor nem tehetett mestervizsgát a saját édesapjánál, vagy nagyapjánál, ezért ő a Szilágyi testvéreknél vizsgázott.

Műhelyében az érleléstől a szabásig-varrásig mindent elvégez, s munkájában a felesége segíti. Büszkén vallja, hogy a kígyóbőrtől az oroszlánig és zebráig szinte mindenfajta állat bőrével/szőrméjével dolgozott már. Mostanában inkább bundákat hoznak átalakíttatni, de megrendelésre készít sapkát, mellényt, kesztyűt, autóülés huzatot, szőrmelepedőket. Termékeivel nem jár piacra és vásárokba, mert háztól elviszik.

Gyakrabban használt eszközei a húsoló kés, a húsoló ráma, a cángli (fogó), a szőrmevarrógép, a bőrnyíró gép és a bőrcsiszoló gép.

Császár Gábor egy olyan mesterember, aki szereti a szakmáját és panaszkodás helyett mindig azt mondja: “Istenem, ne pénzt adj, hanem munkát!”