Loading...
Panorámák / Kastélyok, kúriák

Teleki-kastély

Gernyeszeg

A település neve 1319-ben még Cnezeg és Knezeg névalakban fordul elő, de e század végén már megjelenik a Gernyezeg formában is. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond a nikápolyi csatában szerzett érdemeiért a somkeréki Erdélyi Antalnak, későbbi alnádornak adományozta az uradalmat, amely a 17. század derekáig ennek a családnak a tulajdonában is maradt. A gernyeszegi erősséget várnagyával együtt első alkalommal egy 1477-es írott forrás említi. Ezt a két nagy sarokbástyával, három kisebb toronnyal és kaputoronnyal ellátott épületet vizesárok övezte, amelybe a Maros vizét vezették.

Az Erdélyi család 1642. évi magvaszakadtát követően a birtokot a kastéllyal együtt Losonczi Bánffy (IV.) Dénes szerezte meg. Az ő kivégzése után Apafi Mihály fejedelem a jószágot széki Teleki Mihálynak adományozta. Ez a család a múlt század derekáig gondosan megőrizte Gernyeszeget. A ma látható kastély építésének elkezdése Teleki (II.) László, guberniumi tanácsos nevéhez fűződik. Az omladozó erődöt 1772-ben lebontatta és az alapfalak meg a boltozatos pincék felhasználásával egy barokk kastélyépítésbe kezdett. A kastélyt a salzburgi Andreas Mayerhofer tervezte, a kivitelezők marosvásárhelyi mesterek voltak. Az építkezés több szakaszban zajlott, a kastély és környezete a végső formáját 1802-ben kapta. Az építkezést befejező Teleki (VI.) József érdeme a franciapark angolkertté alakítása. 

Az egyemeletes U alaprajzú, manzárdtetős kastélyba egy háromosztatú kőhídon lehet bejutni, amely az egykori várárokból kialakított halastavat íveli át. Az épület északra néző középső főszárnyának meghatározó eleme a központi pavilon és a fölötte magasodó, íves, tört síkú tető és a kis óratorony. A kastély homlokzatai nagy falsíkokkal, keskeny magas ablakokkal készültek. Az oldalszárnyak fölött egyszerű tető húzódik, az egykori bástyákat idéző sarokpavilonokat viszont manzárdtetők fedik. A kastély eredeti berendezési tárgyaiból megmaradt néhány porcellán- és cserépkályha, valamint a nagyszalon fehér kandallója.

A II. világháború tönkretette a mintagazdaságot működtető Teleki (XII.) Mihály gazdaságát. 1944 szeptemberében a szovjet csapatok elöl a család Magyarországra menekült, és amikor a következő év tavaszán visszatértek, csak a kifosztott kastélyt találták.

A kommunista hatalomátvétel után a Teleki család tagjai is végigjárták az erdélyi nagybirtokosok kálváriáját. A kastély annak köszönheti megmaradását, hogy 1946-ban Teleki Mihály felajánlotta a marosvásárhelyi orvosi egyetemnek, s így 1949-ben nem mezőgazdasági ingatlanként államosították, hanem az Egészségügyi Minisztérium kezelésében maradt és évtizedeken át TBC-preventórium működött benne. A rendszerváltozás után a család több éven át perelt jogos tulajdonáért, míg végül 2006-ban kedvező ítélet született ügyükben.  A kastély jelenlegi gazdája Teleki (Puy) Kálmán. Az épület és parkja látogatható.




TÁMOGATÓK