Loading...
Panorámák / Kápolnák, kolostorok

Ferences kolostor

Mikháza

Nyárádköszvényes és Deményháza között, a Nyárád bal partján fekszik a ferences kolostoráról és műemlék templomáról híres Mikháza. Itt a Szent Ferenc-rendi szerzetesek a 17. században, a protestáns fejedelmek idején telepedtek meg. Az Erdélyi Katolikus Státus 1630-ban a bosnyák provinciától kért kisegítő papokat, ezt követően érkezett a nyárádköszvényesi plébániára négy szerzetes. Tevékenységük eredményeként a környező falvak megmaradtak katolikus hitben.

A ferencesek egyik fő támogatója a behívásukat is kezdeményező Toldalagi Mihály marosszéki főkapitány volt, aki 1635-ben részükre Mikházán házat és telket vásárolt. A köszvényesről átköltözött szerzetesek kőkápolnát és melléje fakolostort építettek. Ebben a munkában nagy segítségükre volt Domokos Kázmér szerzetestársuk, későbbi püspök, aki a magyarul nem beszélő atyák és a nép között a közvetítést vállalta. A zárda életében új korszakot jelentett Kájoni János házfőnökké való kinevezése. Ő 1666-ban lebontatta az akkor meglévő kolostort, s helyére elkezdte építtetni a ma is álló, emeletes kőépületet. Ugyanakkor a kápolnát templommá bővítette. Távozása után (1669) az általa megkezdett munkát utódai folytatták.

A Szent István király oltalmába ajánlott templom nyugati homlokzatán olvasható évszám (1678) az építkezés befejezésének időpontját jelöli. A déli, Szent Ferenc-mellékoltár alatt szerzetesek és az egyházat támogató főúri családok kettős sírboltja található. A templomhajó falán és oszlopain jeles szerzetesek, a csicsókeresztúri Torma család, valamint a báró Bornemisza család emléktáblái láthatók.

Oktatástörténeti szempontból jelentős, hogy a zárdában 1669-től több mint egy évszázadon át gimnázium, majd ennek Marosvásárhelyre történt áthelyezése után főelemi iskola működött.




TÁMOGATÓK