Büdös-barlang

A Torjai Büdös-barlang a Bálványosi hágón, a Büdös-hegy oldalában található, 1052 m tengerszint feletti magasságban. A 14 m hosszúságú barlang Európa legnagyobb kénhidrogénes mofettája, ahonnan naponta kb. 3000--6000 m3 gáz illan el.

Ilosvai Lajos magyar vegyész elemzése szerint (1884) a feltörő gáz összetétele a következő: 95,82% szén-dioxid (CO2), 2,66% nitrogén (N2), 0,38% kén-hidrogén (H2S), 0,14% oxigén (O2). A Büdös-barlang nevet a kiáramló jellegzetes szagú kéngázról kapta.

Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. A fejedelmi kiváltságlevelek tanúsága szerint kéntermelés kiváltsága valamikor Torjáé volt. A büdösbarlang később az Apor család kezébe került, 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel az üreget.

Jelenleg a barlang szabadon látogatható, az alacsonyabban fekvő alsó részét biztonsági okokból egy vasráccsal lezárták. Terápiás használata a reumában szenvedőknek és érrendszeri problémákkal küzdőknek javallott.