A jelenleg Sepsiszentkirályon alkotó Csibi Szabolcs a Maros megyei Mezősámsondról származik. Az első hangszer, amivel gyermekkorában megismerkedett a citera volt. A középiskolát a marosvásárhelyi faipari líceumban végezte. Bandi Dezső iparművész önképzőkörében sajátította el a népi faragás csínját-bínját. Sepsiszentgyörgyön szeretett bele a hangszerkészítésbe, ahol Ferencz Tamás és Mihály Pál hangszerkészítők mellett, Ferentz János, a Tutora zenekar alapítója is hatással volt rá. Együtt jártak vásárokba, ahol hangszereket és más faragott tárgyakat árusítottak, s közben zenélgettek is. Furulyázott, dobolt és végül a kobzát is kipróbálta. Gyermek és felnőtt táncházakban muzsikált.
Az ő életében a faragás, hangszerkészítés és a zenélés összetartozik. Csak olyan hangszereket készít, amelyeken játszani is tud. Az alapanyagul szolgáló farönk beszerzése után kivájja és előkészíti a kinagyolt hangszertestet a száradásra. Előszárítást is végez, hogy elejét vegye a fa gombásodásának, s ezt követően legkevesebb egy esztendő telik el, amíg az anyagból gardony készülhet. Egy ütőgardony elkészítése egy jó hetet is igénybe vesz, hiszen ki kell vékonyítani, tetőt kell rakni rá hasogatott fenyőfából, fel kell szerelni pallóval, húrtartóval, kulcsokkal, húrokkal. A koboz még aprólékosabb munkát, nagyobb odafigyelést igényel, hiszen a fából vékony lemezeket kell kifűrészelni és azokat hajszálpontosan összeragasztani. A kobozhoz ugyanúgy, mint a hegedűhöz juharfa szükséges, a gardony készítéséhez főleg nyárfát használ. A faanyagon kívül a hangszerek vonójához szükséges a lószőr és az állati belek (főként kecske) a húrokhoz.
A Csibi Szabolcs műhelyéből kikerülő hangszerek mind egyedi darabok. Amíg egy darabon dolgozik, addig csak arra figyel, mert igyekszik a megrendelőnek személyre szabott hangszert készíteni.