Fa harangláb

A falu nevét az 1332-es pápai tizedjegyzékben említették először, S. Symone alakban. 1567-ben Zent Symon nevű falut 8 kapuval jegyezték.

Nyárádszentsimon, a Kis- Küküllőtől félreeső völgyben, a Havadtőt Nyárádszeredától összekötő út mentén, Erdőszentgyörgytől 12, Nyárádszeredától 6 kilométerre helyezkedik el.

A falu régebbi templomát, a Református templomot a 18. század utolsó évtizedében építették újjá. Kazettás mennyezete 1797-ben, a szószékkorona 1781-ben készült. A templom mellett egy fa harangtorony áll, két haranggal, az egyik 1929-ben készült a nyárádszentsimoni református egyházközség híveinek áldozatkészségéből. A harang fölött lévő gerendán az 1942-es évszám olvasható.

A nagy harang felirata: „NEMES MARAS SZÉKBEN KÉSZÍTTETTE A SZ. SIMONI EV. REF. ECCLA. ISTEN DITSÖSSÉGÉRE SEGESVÁRI HARANGÖNTÖ LOOTZ FRIDRICH ÁLTAL 1834”. Egy korábbi, 1835-ben készült harangja helyett öntette a gyülekezet az új, kis harangot. Ennek felirata: „A NYÁRÁDSZENTSIMONI REF. EGYHÁZKÖZSÉG HIVEINEK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL 1929. ÖNTÖTTE KLEIN K. OSZKÁR KUDSIRON”.

Nyárádszentsimon még őriz archaikus régiségeket, ilyen például a fonott sövénykerítés, a földbe vert hegyezett végű, cserekarók között erős ágakból font kerítés, amely egészen a 19. század végéig az uralkodó kertépítési forma volt. Nyárádszentsimon határában van 5 sziklaüreg, amelyeket tatár pincéknek neveznek, ugyanis tatárjáráskor a lakosok ide rejtőzködtek el, a nép többi része a völgy túlsó oldalán, a Daraberdőnek nevezett helyre vonult vissza. A közelben található Tatárút arról kapta a nevét, hogy innen vonultak ki a tatárok.