Református templom

A templomról keveset tud a szakirodalom. Legutóbb Mihály János történész foglalkozott a templommal, a faluval a két Homoród mentét ismertető útirajzában.

A XVI-ik században reformátussá vált falu kezdetben a székelydályai református egyházközség filiája volt. 1682-ben önálló anyaegyházközség lett.

Az első templomot 1701-1702-ben építették fából, 1774-ben kőből tornyot emeltek mellé. A ma látható templom 1784–1792 között épült fel kőből és téglából. Az építkezésekhez szükséges összeget közadakozásból gyűjtötték össze.

A régi templomból faberendezés átkerült az új templomba: az 1701-ben készült keleti karzatmellvéd, a szentélyrészben látható, valamint az 1702-ben készült 58 kazettából álló, festett mennyezete – ez utóbbit 2008-ban restauráltak Mihály Ferenc szovátai farestaurátor műhelyében. 

1792-ben elkészült a templom hajójának festett kazettás mennyezete is, mely 35 kazettát tartalmaz.  Az egyik kazetta feliratából megtudhatjuk, hogy azt Erdély második legnagyobb festőasztalos dinasztiájának egyik tagja, a szászkeresztúri Rössler György készítette. Szintén 1792-ben készült el a nyugati bejárati kapu, a 8 táblás nyugati karzatmellvéd, a szószékkorona és a padok is.

Az egyházközség által 1868-ban vásárolt orgonát Kolonics István készítette.

A templom külső északi falán, a nyugati bejárat szomszédságában egy fehér márvány emléktábla látható, amely Szabó Mózesnek, 1926–1953 között Égében szolgáló levita lelkipásztornak, tanítónak, az I. világháború legtávolabbi protestáns hadifogoly-gyülekezet megalapítójának állít emléket.

A templomkertben háborús hőseinek is emlékművet állított a faluközösség.