Csíkmindszent Csíkszeredától 9 km-re-keletre található. A falut és templomát az 1333-1334-es pápai tizedjegyzékben említették először. A templom régebbi eredetére két kőbe vésett dátum is utal: a sekrestye külső falán, a nyugati ablak felett lévő 1230-as évszám és a templom kerítésébe beépített kövön olvasható 1247-es évszám.
A gótika korában elbontották a korai szentély keleti felét és egy hosszabb, sokszögzáródású, támpilléres, boltozott szentélyt építettek. A régi sekrestyét a szentélyhez igazítva keletebbre költöztették. A hajón befalazott régi ablakok helyébe nagyobb ablakokat készítettek.
A hajó nyugati végéhez fa harangtornyot építettek, amelynek egyik harangja 1505-ből származik.
Az 1661-es tatárbetörések idején a templom tetőzete és oltára a pusztítások áldozata lett. A 18. század végén a hajó nyugati felét lebontották és megtoldották. Ezzel egy időben építették az új tornyot és a déli bejáró is akkor készülhetett, ugyanakkor a gótikus ablakokat befalazták és átalakították. A barokk átépítéseket és a templom tornyát 1799-1815 között Mártonffy József püspök támogatásával végezték.
A mai templom poligonzáródású, szépen boltozott apszissal, barokk stílusban átalakított hajóval és a 18. század végén épített toronnyal látható.
A szentély még őrzi gótikus jellegét, sarkait vízvetős támpillérek támasztják, mérműves gótikus ablakai vannak, gyámokra támaszkodó boltozattal. Szentélyének északi falán magasra helyezett, gótikus szentségtartófülke áll. A templom déli oldalához épített előcsarnok homlokzatán Szentháromság dombormű látható.
A hajó északi falán a közelmúltban egy falképrészletet tártak fel, amely a Szent László-legenda csatajelenetét láttatja. Keletkezését a szakemberek a 14. századra teszik. A szentély északi falán további falképet tártak fel, mely egy nagyobb méretű lovas alakját ábrázolja – ez a kép valószínűleg 17. századi alkotás.