A Baróti-hegység előterében, a Kis- és Nagybölön patakok völgyében és a Barótot Sepsiszentgyörggyel összekötő országút mentén fekvő település községközpont, hozzá tartozik a szomszédos Bölönpatak.
A falukép meghatározói a szász hatást tükröző lakóházak, a magas kapukkal zárt udvarok és a messzire ellátszó unitárius erődtemplom.
A lenyűgöző méretű, neobizánci és neoromán stílusjegyeket ötvöző templomot Pákei Lajos kolozsvári műépítész tervei szerint 1893-94-ben építették a lebontott templom helyére.
A viszonylag épségben megmaradt, lőrésekkel és fogsoros pártázattal ellátott várfal, valamint a három védőtorony keletkezése a 16-17. századra tehető. A harangtorony középkori eredetű.
Bölönt a múltban “unitárius Rómaként” is emlegették, mert a környéken itt élt a legtöbb egységhívő. A 19. század végén több mint 2000 lakosával Erdővidék legnépesebb települése volt, mára azonban a magyar lakosok száma ezer fő alatti.