Loading...
Panorámák / Kastélyok, kúriák

Kálnoky-kastély

Miklósvár

Erdővidék többségében római katolikusok által lakott településén, Miklósváron a Kálnoky család már a 16. század közepétől rendelkezett birtokrészekkel.

A jelenlegi kastélyt Kálnoky István kezdte építtetni 1648-ban. A délkelet-északnyugati irányú, hosszanti tengelyre fűződő, téglalap alapú épület rövidebb oldalaihoz bástyaszerű építmények kapcsolódnak. Főhomlokzata északkeletre néz, középtengelyében klasszicista ízlésű tornác ugrik elő, melyre törpepilléres, orsó alakú, bábos lépcsőkarok vezetnek fel. A tornác háromszögű orommezejében a Kálnoky család grófi címere látható. Ez a tornác az épület 20. század eleji átalakítása során keletkezett.

A kastély délnyugati homlokzata őrizte meg leginkább a késő reneszánsz kori építkezés nyomait. Két szélén egy-egy ötszögű, emeletes, bástyaszerű építmény kapcsolódik a központi épülethez. Ezek közül a jobb oldali együtt épült az eredeti épülettömbbel, a bal oldali későbbi toldás, megépítésével valószínűleg az épület alaprajzi szimmetriáját kívánták elérni. A délnyugati homlokzat legérdekesebb eleme a középtengelytől kissé jobbra elhelyezkedő, három kőgyámon nyugvó zárterkély, melyet utólag még támfallal is alátámasztottak.

Az épület belsejében egymásba nyíló nagyobb terek és a bástyák csatolása által kialakult belsőségesebb hangulatú helyiségek egyaránt megfigyelhetők. A tereket síkmennyezettel és fiókos dongaboltozattal fedték, a nyílásokat faragott kőkeretek díszítették. Az ajtónyílások közül ma is többet díszít vörös andezitből készült, befelé forduló profilozású késő reneszánsz ajtókeret. Figyelemre méltó az északnyugati tornácról az épületbe vezető ajtó díszesen faragott, restaurált kerete. Az oszlopszékes kialakítású szárkövek lábazati részét szájukban karikát tartó oroszlánfők díszítik, ezekre támaszkodnak az akantuszleveles fejezetekkel díszített fél oszlopok.

A Kálnoky-kastély jelenleg Barót város önkormányzatának tulajdonában van, tőle vette 2004-ben 49 évre haszonbérbe a Kálnoky Alapítvány. A Norvég Alap támogatásával az Alapítvány 2014 és 2017 között az épületet és környezetét példaértékű módon felújíttatta. A megújult kastély az Erdélyi Élet Múzeumának ad otthont, ami nemcsak a letűnt korokról szól, hanem az ott befogadásra kerülő rendezvények által a zenei életet, az irodalmat és a képzőművészetet is szolgálni kívánja. A Nagypalota egyik részében kapott helyett az Asszony háza Terem, ahol a késő reneszánsz–korai barokk tárgykultúrájával mutatják be az asszonyélet mindennapjait, az Úr háza Teremben a 19. századi nemes úr életébe tekinthetünk be. A biedermeier szalont a 19. század első feléhez kapcsolódó tárgyakkal rendezték be, az ónémet szalonban pedig az 1850–1900-as évek közt a háromszéki polgári életmódot rekonstruálták, és egy hálószoba is megtekinthető.

A kastélyparkban lévő tavat is részben eredeti állapotába állították vissza, és felújították a buxussövényekkel szegélyezett, különböző virágokkal és gyógynövényekkel díszített reneszánsz kertet is. Az egészet úgy állították vissza, ahogyan az 1698-as leírásokban szerepelt.
A gabonást is sikerült felújítani. Ebben az épületben kívánják bemutatni, hogy egykor milyen volt egy szolgálati lakás.




TÁMOGATÓK