Harangláb

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlékként tartja nyilván a haranglábat, melynek datáláshoz nincsenek pontos adataink.

Az 1799-es évszámmal ellátott székely kapu részben datálhatja az együttest, elképzelhető azonban, hogy már akkor is ezen a területen állt a harangláb, amikor még a betörésektől való félelem tette szükségessé központi szerepét.

A Templom utcában található építmény, az erdélyi emlékanyagban szokatlan megjelenést mutató harangláb galériája fenyőfa szerkezetű, melynek mellvédje deszkázott, felső fele lécezett. A kúpos zsindelyfödémből kiemelkedő, ágasfából kiképzett nyitott harangház sajátos jellegű. Az egyszerű ágasfát minden bizonnyal később támasztották meg a fedett szoknyarésszel, mely a szél elleni támaszték mellett a faoszlop védelmét és a harangozó kényelmét is szolgálja.

A csengettyűt a szomszédságában látható székely kapuval együtt 2010-bem újították fel Hargita Megye Tanácsának, valamint a Kőlik hagyományőrző egyesületnek a támogatásával.

Az idők során több beavatkozást végeztek a csengettyűn, az egyik ilyen munkálat alkalmával az új ágasfa beton-rögzítést kapott. Ugyanekkor az ágasfát a harangházhoz rögzítő kettős gerenda-keresztet kimozdították eredeti helyéről. A harangláb zsindely-héjazata is károsodott, esedékessé vált a csere. A 2010-es munkálatok során az építményt sikerült újrazsindelyezni, valamint stabilizálták a horgasfát is.

A harang a szakrális funkción kívül egyéb vészjelző szerepet is betöltött – és tölt be a mai napig –, csakúgy, mint ahogy szervesen kapcsolódik a település életéhez – jelzi, ha valaki elhunyt, szól a lakodalmas menet közben.