Ortodox fatemplom

A Szent Miklós tiszteletére emelt bélbori ortodox fatemplom 1795–97-ben épült.  A település keleti oldalán található. Az építkezést bukovinai mesterek végezték. A műemléképület magas tetőszerkezetű, háromkaréjos alaprajzú, poligonális oldal-apszisokkal. A templomhoz tartozó csengettyű is figyelemre méltó.

1837-ben szentelte fel a templomot Lemeny János román püspök Szent Miklós tiszteletére. Értékesek a templom berendezési tárgyai, többek között falfestményei – tíz régi ikonja a naiv festészet remeke. 

A templom belsejében ugyanakkor olyan felbecsülhetetlen értékű tárgyak is találhatók, mint a hársfából faragott csillár, négy szertartási kereszt, a Megváltót, illetve a Szent Miklóst ábrázoló ikonok. Cirill betűkkel írt, 1824-ből származó feliratok olvashatók a templom négy oszlopán. A kőből faragott oltárasztal lábazatán cirill betűkkel a RONCAN név olvasható, feltehetően a templomalapító neve. A név ma is előfordul Bélborban.

A tizenkilencedik század végén az épület déli oldalához egy egyszerű, faragott oszlopos tornácot emeltek.

A templomot az évek során többször felújították, nagyobb szabású helyreállítása 1973-74 között zajlott, melyet követően, 1979 a templomot újraszentelte a gyulafehérvári püspök, PS Emilian. Néhány évvel ezelőtt a templom újabb teljes körű felújításon esett át.

A műemlék környezetében kőből faragott síremlékek láthatók. A temető fa kapuja is figyelmet érdemel.